Magamról
Gyermekkori emlékeim a szülővárosomhoz, Újfehértóhoz kötődnek,
tanulmányaimat Szolnokon, majd ezt követően 1969-től Budapesten folytattam, s a
mai napig is itt élek családommal.
A költészet és az irodalom iránti szeretet
12-13 éves koromban mutatkozott meg, sok életteli történet és elképzelés
ragadta el a fantáziámat, majd magam is írni kezdtem.
Életemben ez volt az, az időszak, amikor
felfedeztem az olvasás élményét, egyre gyakrabban vettem könyvet a kezembe.
Gyakran elgondolkodtam, milyen érzés, mikor az író a saját gondolatait papírra
veti, és azt megosztja másokkal.
13 évesen megírtam: „Kislány és a pillangók”
meseszerű elbeszélésemet. Ezt követte három hasonló munkám. Tanáraim és
családom pozitív visszajelzései ellenére, írásaim nem kerültek kiadásra, és
végül az íróasztalom fiókjában landoltak.
További életemet az optimizmusom és az
empátiakészség határozta meg.
Egészségügyi hivatást választottam, s a munkám
során, hosszú éveken át nagyon sok lelkileg megtört emberrel találkoztam. Ebből
adódóan régóta foglalkoztatott mit jelent az emberek számára a szeretet, a
boldogság, a szerelem. Mit jelent ez az érzés, ha nincs az ember mellett egy
társ, akivel ezt átélheti. Ez indított arra, hogy könyvet írjak ezekről a témákról
és így a gyermekkori álmom az első romantikus könyvem megjelenésével
teljesedett be.