2020. február 7., péntek

Elisa Rot Mikle
Az utam visszavisz
Az írónő legújabb regényében Péterről ír, aki nem tudja elfogadni, hogy az élete nagy szerelmét, Adélt soha többé nem láthatja. Bánatát magával viszi, a Mexikói-öbölbe a barátjához Valentinóhoz menekül.
A Yukatáni-félszigeten találja magát, egy nagy rezervátumban állatorvosként
dolgozik. Rövid időn belül megismerte a rezervátumban élő állatokat
és a Karib-tenger csodálatos élővilágát. Húsz évvel később meghívást kap az állatorvosok kongresszusára. Az óceánt átrepülve a Berlini kongres�szus
után Bécsbe repül az Alpok lábánál található völgybe, ahol a gyermekkorát
élte.
Részlet a regényből
-Péter nem érdekel ki ez az Adél! Én szeretlek és tudom, hogy te is érzel valamit irántam. Azt is tudom, hogy nem mered felvállalni, mert túl fiatal vagyok hozzád!
-Szandra hallgass, csillapítsd le magad!
-Péter nem érdekel a múltad, nem érdekel az a halott nő! Csakis engem szerethetsz,
senki mást!
-Szandra, amit most mondtál képtelenség! Szeretlek, de nem szerelemmel! Már többször figyelmeztettelek, ne szólj közbe! Fenyítette meg a mutató újával.
Péter elmondta, hogy fiatal volt, annyira megzavarodott, nem tudta mit tesz.
-Szandra nem tudom neked elmondani, mennyire megvetem önmagamat, hogy ezt tettem. Tudom, hogy ilyet csak a gonosz emberek tesznek. Szandra
ismét felugrott a fotelból Ki vagy te! Magára hagytál egy ártatlan gyermeket!
Tudod te mit jelent egy gyermeknek az a tudat, hogy nem kellett
a szüleinek?! Te egy egoista! Péter félelme mindennél erősebb volt. Nem tudta hogyan mondja meg a dühöngő lánynak, hogy lányom rólad beszélek.
A lány ismét felpattant –Péter várom a válaszodat! Hol van a gyermeked?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése